InterYOU 24.rész Diószegi Fannyval

Sziasztok, egy kisebb szünet után újra InterYOU résszel jelentkezem nektek, ne haragudjatok ezért, de nagyon zűrös és hosszú napjaim vannak. Viszont a mai vendég Diószegi Fanny a Ferencváros női labdarúgó szakosztályának egyik játékosa, aki egy kis külföldi kitérő után tért haza. Fogadjátok szeretettel az interjút vele!

Szia Fanny, mesélj kicsit magadról, hogy az olvasók jobban meg tudjanak ismerni téged
Novemberben leszek 21 éves, Pilisvörösváron élek a szüleimmel, jelenleg a mindennapjaimat az edzések illetve a meccsek töltik ki.

Amikor akad egy kis szabadidőd mivel szereted lefoglalni magad?
 Leginkább ezt az időt szeretem a családra illetve a barátokra fordítani. Gyakran szoktam moziba, színházba vagy vacsorázni eljárni, de az otthoni meccsnézések sem maradhatnak el.

Hogyan jött a labdarúgás az életedbe? Esetleg fiú testvérek vagy csak egyszerűen tetszett?
Hogy őszinte legyek, valamiért nagyon szerettem kijárni édesapukám meccseire mikor még kicsi voltam és így kezdődött az egész. Legelőször a házunk mögötti kertben tanultam meg az alapokat, a nagypapámtól és apukámtól.

Mikor döntötted el, hogy profiként szeretnél helytállni?
Erre nem tudnék pontos dátummal válaszolni, érezni kell magadban azt a pluszt, hogy te ennek a sportnak akarod szentelni a jövődet és majdhogynem mindent alá is rendelsz a siker érdekében. Én szerencsésnek mondhatom magam, a Ferencváros színeiben nincs okunk panaszra, azonban Magyarországon egyelőre kevés csapatnál adottak a feltételek, hogy a nők is teljesen profi sportolóként éljenek.

Most nyáron igazoltál haza a Fradi a német Saarbrücken csapatából, milyen volt a kint töltött időszak?
Így igaz, az elmúlt egy évemet légiósként töltöttem a másodosztályú Bundesliga-ban. Teljesen nem mondanám elégedettnek magamat, a csapattól illetve magamtól is többet vártam, viszont ennek ellenére nagyon hasznos egy év volt. Mint sportolóként, mint emberileg pozitívabb irányba sikerült változnom, aminek nagyon örülök.

Miben más a kinti élet, mint az itthoni? Hogy nézett ki egy napod kint és milyen itthon egy átlagos napod?
Remélem, hogy ez nem fog közhelynek hangzani, de a saját bőrömön tapasztaltam, hogy igenis tényleg más a német foci és a német mentalitás. Annak ellenére, hogy egy másodosztályú klub volt, több száz ember kíváncsi volt a meccseinkre. Szerencsére már itthon is kezd egyre népszerűbbé válni a női labdarúgás. Kint általában hetente 2-3 alkalommal egyéni konditermi edzéssel telt a délelőtt, azután pedig minden délutánom normál csapat edzéssel folytatódott. Itthon úgy szintén, azzal a különbséggel, hogy a reggeli edzések nem egyéni jellegűek, hanem az egész csapat részt vesz rajtuk.

Milyen célokkal vágsz neki az idei szezonnak?
 Az elsődleges célunk, hogy visszaszerezzük a bajnoki címet, azt követően pedig, hogy a Magyar Kupát megtartsuk.

Menjünk kicsit tovább, mint az idei szezon. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Gondolkodtál már a pályafutásod utáni időszakról? Igaz még jócskán van időd.
Természetesen már gondolkodtam rajta, a labdarúgás mellett szeretnék a sportriporteri szakmával komolyabban foglalkozni.

Köszönöm szépen a részvételt és sok sikert kívánok a továbbiakban! :)

Nektek is köszönöm, hogy velünk tartottatok és elolvastátok az interjút! 
Fannyt Instagram oldalán tudjátok követni, ha kíváncsiak vagytok a mindennapjaira.
A másik lehetőség természetesen az, hogy kimentek, kimegyünk és szurkolunk neki és a csapatának.

Engem az ismert közösségi oldalaimon találtok meg (Facebook, Twitter, Instagram), írni is tudtok nekem, ha szeretnétek.

Legyen szép napotok, sajnos ma már kezdődik a suli!

Sziasztok!