InterYOU 26.rész Szilágyi Annával

Sziasztok, itt vagyok az újabb InterYOU résszel és a mai alanyunk Szilágyi Anna kosárlabdázó. Remélem tetszeni fog nektek a vele készült interjú, ő is egy nagyon nyitott, érdekes és aranyos személy. Fogadjátok szeretettel!

Szia Anna, először is mesélj magadról, hogy az olvasók jobban megismerhessenek téged.
Szilágyi Anna vagyok 16 éves, ami azt jelenti 2001-es születésű vagyok. Sokan nem hiszik el a magasságom miatt, mivel 181 centiméterrel élem a mindennapjaim, ami a korosztályom átlagához képest jóval felül van. Gimnáziumban tanulok szeptemberben kezdem a 3.évem ott. Debrecenben születtem és itt is élek a családommal. 8 éve kosárlabdázom versenyszerűen, emellett hobbi szinten lovagoltam évekig, amit sajnos abba kellett hagynom időhiány miatt.

Miből ál egy átlagos hétköznapod? Mit szoktál csinálni rendszeresen?
Egy átlagos hétköznapom egy reggeli edzéssel kezdődik majd az iskolával folytatódik. Számomra nagyon fontos, hogy a barátaimmal megfelelő mennyiségű időt töltsek ezért általában iskola után valahova beülök velük. Sajnos olyan sok időt nem tudok velük tölteni, mert este is edzésem van és előtte haza kell mennem tanulni és ha tehetem pihenek egyet. Ha az esti edzést letudtam megyek haza, és ha kell még tanulok egy keveset aztán alszok, hiszen kevés időm van a pihenésre.
 

Hogyan jött az életedbe a sport és a kosárlabda?
Tisztán emlékszem a kezdetekre. Az osztályból pár barátnőm járt kosarazni és felvetették nekem hogy milyen jó lenne ha én is csatlakoznék hozzájuk. Az elején nem igazán a kosárlabda vonzott, hanem inkább az hogy a barátaimmal délutánonként több időt tölthetek. Idővel a csapatban új barátokat szereztem és ráéreztem a csapatsport "szellemére". Majd velem együtt nőtt évről évre a kosárlabda iránt érzett szeretetem, aztán azon kaptam magam hogy az életem egyik legmeghatározóbb részévé vált.

Hogy érzed magad a jelenlegi csapatodnál? Hosszú távon szeretnél maradni?
Nagyon jól érzem magam a csapatomnál, hiszen olyanok vagyunk mint egy nagy család. A mindennapjainkat együtt töltjük, ismerjük jól egymást. Persze az edzéseken és a meccseken kívül is szervezünk közös programokat. Mindenki jól kijön mindenkivel. Szeretek velük lenni a pályán és a pályán kívül is. Hosszú távra szeretnék tervezni a jövőben, de ez sok dologtól függhet, leginkább a tanulmányaimtól hogy hol fogom majd folytatni, de ha Debrecenben maradok akkor minden marad a régi és folytatom az itteni kosárlabdás pályafutásom ebben a csapatban.

Mit gondolsz a jelenlegi magyar utánpótlás kosárlabdáról? Jó úton halad?
Szerintem az utánpótlás évről évre jobb női és férfi mezőnyben egyaránt. Csak szerintem nagyobb hangsúlyt kéne fektetni arra, hogy felfedezzék a tehetséges játékosokat. Szoktam követni a magyar válogatott csapatokat és nagy sikereket érnek el az európai mezőnyben, de a világbajnokságokon is büszkék lehetünk rájuk. Természetesen nagyszerű edzők dolgoznak velük aminek látványos eredménye van. Sajnos Magyarországon a kosárlabda elnyomott sportnak számít, mert anyagilag inkább a labdarúgást és a kézilabdát támogatják, de szerintem nagy jövő áll a magyar kosárlabda előtt csak idő kérdése.

Számodra mi az elsődleges cél? A válogatott?
Számomra jelenleg az elsődleges cél hogy a bajnokságunkban jól szerepeljünk és dobogóra kerülhessünk a szezon végén.
Az egyéni célomként megemlíthetném a válogatottat, de sajnos azt egyre nehezebb megvalósítani, főleg amit pár kérdéssel előbb említettem ezt befolyásolja a tanulásom. Még nem döntöttem el hogy felnőtt koromban sportolóként dolgozzak vagy a jövőbeli végzettségem szerint. Én úgy vagyok ezzel hogy a sorsa ráhagyom, és ha jön egy jó lehetőség azzal élni fogok.

Mi az az eredmény amire igazán büszke vagy?
Ez egy nagyon jó kérdés mert annyi sok mindenre lehetnék büszke, kisebb és nagyobb dolgokra egyaránt. De amire igazán büszke vagyok az, hogy játszhattam a Kelet-Magyarországi válogatottban, majd később a korosztályos válogatott "B" csapatában edzhettem. A kisebb büszkeségeim pedig azok amikor valami új dolgot tanítanak nekem és sikerül megcsinálnom, és látom hogy napról napra van eredménye annak hogy edzek.

Mi szokott téged motiválni, hogy ne add fel?
Elsősorban a legnagyobb motivációm a legjobb barátnőm aki a csapattársam egyaránt. Egymást szoktuk támogatni mindenben, így a sportban is egy nagy támasz nekem bármi van. A másik motivációm pedig az hogy szeretnék mindig jobb lenni, napról napra és szeretem látni hogy van eredménye annak amit csinálok, ez hatalmas motiváció. És tudom hogy ehhez elengedhetetlen a sok edzés. Sokszor nyilván besokallok mert szinte mindig fáradt vagyok és lelkileg is megterhelő a sok edzés az iskola mellett, de ha nem csinálnám üres lenne az életem.

Milyen egyéb céljaid vannak kitűzve amiket szeretnél elérni?
Egyelőre egyéb célom hogy az idei tanévben megszerezzem a C1-es angol nyelvvizsgámat. Későbbi célom egy jó érettségi, majd egyetemre szeretnék járni. De majd látjuk hogy alakul a jövő!

Nagyon köszönöm a lehetőséget hogy válaszolhattam a kérdésekre! :) 
Én is köszönöm az interjút és sok sikert a jövőben! :) 

És köszönöm nektek is, hogy ismét velem/velünk tartottatok!
Remélem Anna meg tudja valósítani az álmait és céljait és, ha minden jól megy fogunk még vele találkozni. Ha szeretnétek a mindennapjait követni az itt az Instagram oldalán meg tudjátok tenni.

Engem pedig az már jól ismert Instagram, Facebook és Twitter oldalamon tudtok elérni. Írni is nyugodtan írjatok nekem, bármilyen észrevételetek van.
Hamarosan találkozunk, szép hétvégét!

Sziasztok!