Szép, de mégis pusztító - a tornádó

Most kicsit tudományosabb és érdekfeszítőbb cikket hoztam nektek és egy személyes "kedvenc" természeti jelenséggel jelentkezem. Ez nem más, mint a tornádó, szerencsére itthon ezek ritkák, bár az idei évet nézve sűrű termés volt, de erről később esik majd szó, és ezek koránt sem olyan erősségűek, mint az amerikai változatai, szerencsére. Maga a jelenség csodálatos, ahogy lenyúlik az égből, de természetesen akkor lenne a legjobb és legszebb, ha sosem okozott volna károkat és nem követelt volna emberi áldozatokat, csak a pusztaságban távolról figyelve gyönyörködni benne.

Azért az első pár sort elolvasva sejtem, hogy mit gondolhattok erről vagy hát rólam. Hogy mit gondolok, hogy egy ilyen dolog, hogy lehet szép és, hogy lehet ezt csodálni, de hát azért nem csak én vagyok ezzel így, gondolom ti is láttatok egy pár tornádóvadászos sorozatot vagy dokumentum filmet. Én még nem láttam sosem élőben tornádót, a közelemben volt már, de arról akkor nem tudtam szóval az a lehetőség elkerült és akkor elég fiatal voltam még és nem érdekelt annyira még.

Néha szoktam olyat csinálni, hogy ha vihar van (és nem kap fel vagy áztat el teljesen) akkor kiülök otthon a teraszra vagy itt az albérletben az erkélyemre és nézem a felhőket, fotózom stb. A követező lépésnek azt tervezem, hogy kocsival egyfajta viharvadászatra megyek, az igazán izgalmasnak hangzik. A végső cél pedig egyértelműen az USA-ban lencsevégre kapni egy valódi tornádót.

Viszont most térjünk át kicsit a tudományosabb oldalára. Egy tornádó kialakulásához erőteljes konvektív folyamat szükséges (koncentrált, függőleges feláramlás). Ezt a feláramlást több minden is segítheti, mint például a megfelel mértékű légköri felhajtóerő, összeáramlás vagy a szélnyírás (örvénylést hozhat létre). Mindenképpen zivatarból alakulhat csak ki, méghozzá kizárólag szupercellából, ami egy hatalmas, hosszú életű, forgó zivatarcella. Fontos még, hogy a légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség legyen. Ezt lehetne még tovább tetőzni, de legyen annyi elég, hogy különböző futóáramlatok és szívóhatás segítségével először megjelenik a tuba, majd ha az földet ér akkor beszélünk tornádóról. Velejárója lehet az erős villámtevékenység és a károkozó jégeső (akár tenisz vagy baseball labda nagyságú is).

Menjünk tovább az érdekességekkel és térjünk rá a kategorizálásra. Ugyanis minden ilyen jelenséget egy csoportba sorolnak, amit Theodore Fujita dolgozott ki, ezt később átdolgoztak és most már az van érvényben.
Ezek alapján a rangsor így néz ki
EF0 (105 - 137 km/h)
EF1 (138 - 177 km/h)
EF2 (178 - 217 km/h)
EF3 (218 - 266 km/h)
EF4 (267 - 322 km/h)
EF5 (322 km/h felett)

Gondolom azt sokan tudjátok, hogy az Egyesült Államokban nagyon népszerűek az ilyen könnyű szerkezetes házak akár pincével akár valami bunker szerűséggel. Na ez pont azért van, hogy könnyen újjá lehessen építeni a házakat, a pince vagy bunker pedig a saját élet megóvására szolgál, ez valóban így van és nem csak kitaláció. Azért is nevezhetjük a tengerentúlt a tornádók hazájának, mert az észak déli irányban nincs semmi ütköző, tehát a hegységek - leegyszerűsítve - függőlegesen helyezkednek el és az csak nyugat-keleti "védelmet" nyújt.

Az idei évben Magyarországon 6 tornádó keletkezett, ezek nem mezociklonális tornádók, errefelé az ilyenek jellemzők, szerencsére jóval gyengébbek ezek.
Remélem, hogy azért nem untattalak halálra titeket és eljutottatok idáig, hogy már ezt olvassátok. Köszönöm, hogy velem tartottatok és hátha kedvet kaptatok ti is egy kis viharvadászathoz vagy természetfotózáshoz/természetfigyeléshez.

Legyen szép napotok, sziasztok!